Almásy Kastély

 

A török hódoltság visszahúzódását követő időkben Harruckern János György felső-ausztriai iparos családból származó katonatiszt III. Károly magyar királytól kapta szolgálataiért. Harruckern Ferenc, Harruckern János György fia alakította ki a kastély barokk tömbjét. Harruckern Ferenc halálával Wenckheim Józsefné Gruber Mária Terézia bárónő lett az örökös. Fia, Wenckheim Ferenc idejében igazi fénykorát élte a kastély. Bécsben is párját ritkító, nemesi rezidenciává bővítette az épületet, lovardát emelt mellé, parkját és télikertjét egzotikus növényekkel ültettette be.

A régi nemesi família, a zsadányi és törökszentmiklósi Almásy család Wenckheim Stefánia Mária grófnő és gróf Almásy Kálmán házassága révén került kapcsolatba a kastéllyal. Fiuk, Dénes és felesége, Almásyné Károlyi Ella a végtelen egyszerűségüknek köszönhetően nagyon népszerű emberek voltak Gyulán. A grófné több ezer koronával támogatta a gyulai gimnázium, majd a József Szanatórium megépítését.

Az Almásy Kastély az első magyarországi kastély, amelyben 1746-ban színjátékot tartottak. Erkel Ferenc nagyapja kulturális udvarmesterként és házi muzsikusként élt a kastélyban, de maga a zeneszerző is gyakran megfordult itt, az Erkel család több generációja is adott zenei estet a kastély nagyebédlőjének zongoráján.Munkácsy Mihály is  a gyulai kastélyban kezdett ismerkedni a festészettel Szamossy Elek tanítványaként. Szamossy Elek javítgatta, másolta a Wenckheim família régi családi arcképeit, ősgalériáját akkoriban.

A 13 aradi tábornok közül tízen ebben az épületben tették le a fegyvert 1849 augusztus 23-án, és innen indultak el az aradi vesztőhely felé.

A cégünk adatokat nem tárol, harmadik félnek személyes adatokat nem ad át,
hírlevelet, DM levelet nem készít és nem fogad.